Amikor az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokról beszélünk, többnyire maguk a szolgáltatási felületek kerülnek szóba, és kevesebb figyelmet kap a „gépház”, mindaz az infrastruktúra, ami ezek mögött működik. Az egyik kerekasztal témája viszont éppen az volt, hogy mi hajtja az e-szolgáltatásokat?
Először azt a kérdést járták körbe a beszélgetés résztvevői, hogy pontosan hol is tartunk most a fejlesztésekben. Egy hosszú út elején járunk: leraktuk az alapokat, felállt az infrastruktúra, és elkészültek az első SZEÜSZ-ök (a közigazgatás belső működésében fontos szabályozott elektronikus ügykezelési szolgáltatások) – adta meg a választ a többiek nevében is Arató Dávid, az IdomSoft vezérigazgatója. Egyébként sokkal több ügy intézhető elektronikusan, mint sokan gondolnák, tette hozzá Ignácz István, a KEKKH elnöke. Országosan mintegy 40 ilyen ügytípus van, ennek felét pedig éppen a KEKKH működteti. Vagyis minden alap adott ahhoz, hogy növeljék az elektronikusan intézhető ügyek számát és nem utolsósorban használhatóságát. (Utóbbiról lásd „A funkcionalitás nem minden” című keretet!) A „gépház” a többség elől rejtve működik, ezért akik kritizálják az e-közigazgatási rendszereket, sokszor megfelelő információk hiányában teszik azt, vette át a szót Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezetője. Személyes ügyintézés mellett egy-egy központi rendszert legfeljebb néhány százan használtak egyszerre az országban. Ahogy viszont megnyitják ezeket a szolgáltatásokat a nagyközönség előtt, több százezer lekérdezés is befuthat egyszerre. A háttérrendszereket fel kell készíteni erre a változásra, miközben a folyamatos működtetésükről is gondoskodni kell. Mi több, egyes rendszereket már nem csak az emberek érhetnek el, hívta fel a figyelmet egy további szempontra Kustán Szabolcs, a Multicontact Consulting ügyvezető partnere. A „szupertraffipaxok” például a rendszám alapján ellenőrzik, hogy nincs-e körözés alatt a jármű, ami megint sok ezer lekérdezést jelent naponta. Óriási feladat ez, de a technológia módot ad a megfelelő kapacitású és sebességű rendszerek kiépítésére, tett ígéretet a számítógépgyártók nevében Dienes-Oehm Tivadar, a Dell regionális kereskedelmi vezetője.
A 26 nagy állami nyilvántartás átjárhatóságának biztosítása is olyan feladat, amelyen folyamatosan kell dolgozni. Ez még csak részben valósult meg, ismerte el Ignácz István. Adatvédelmi szempontból nem kell félni az átjárhatóságtól, ha a jogosultságok kezelése megnyugtatóan meg van oldva, tette hozzá. Kustán Szabolcs ezt annyival egészítette ki, hogy az egyes ágazatokon belül elég jól működik a nyilvántartások összekapcsolása, de az ágazatok között messze nem ennyire jó a helyzet. Még ma is előfordul, hogy két intézmény között hetente-havonta DVD-n utaznak az adatok. Arra nagyon oda kell figyelni, hogy a rendszerek között az összeköttetés minden tekintetben jó legyen. Ellenkező esetben a felhasználók nem az online kapcsolatot preferálják, hanem inkább letöltik az adatbázisokat, és így búcsút inthetünk az egységes adatoknak, figyelmeztetett Szentiványi Gábor. A megoldás egyik formája az lehet, ha létrehoznak egy központi platformot, amely összeköttetésben áll az egyes nyilvántartásokkal, és kiszolgálja a lekérdezéseket. Ehhez persze sok esetben új alapokra kell helyezni a régi, az adatbázisokkal szoros kapcsolatban álló alkalmazásokat is. Szerencsére a nyilvántartások üzemeltetői is kezdik ezt felismerni, és mind a hajlandóság, mind a pénz megvan a munka elvégzésére.
Három közép-európai ország szakértője is felszólalt az Infotéren, mesélve saját országaik e-közigazgatási fejlesztéseiről. Kiderült, hogy a szomszéd kertje sem feltétlenül zöldebb: nemcsak a fejlesztési célok és irányok, de sokszor még az eddig elkövetett hibák és az azokból levont tanulságok is hasonlóak. Aleksandra Kwiatkowska, a lengyel fejlesztési minisztérium digitális fejlesztési osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a Digitális Lengyelország operatív program három pillérre épül: a nagy sebességű (legalább 30 megabites) internethálózat kiépítésére; a e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére (hogy az időszak végére a lengyelek 50 százaléka használja az online csatornákat a hatósági ügyintézésben); valamint a digitális kompetenciák oktatására (hogy a lakosság felének közepes vagy magas szintű digitális ismeretei legyenek). A teljes program több mint 2 milliárd eurót emészt fel. Kwiatkowska szerint a legnagyobb kihívásokat az intézmények közötti koordináció, az infrastruktúra és a szolgáltatások duplikálásának megakadályozása, valamint az e-szolgáltatások együttműködésének biztosítása jelenti. Szlovák részről Livia Mitríková, a pénzügyminisztérium munkatársa a magyar fül számára igencsak ismerős problémákat sorolt fel az elmúlt időszakból. Egyes jogszabályok csak a fejlesztések elkészülte után születtek meg, gondok voltak a koordinációval és elhúzódtak a projektek: átlagos időtartamuk a tervezett 28,5 helyett 49 hónapra nyúlt. A közel 1 milliárd euróból megvalósuló szlovák fejlesztések a magyarországiakéhoz hasonló célokat szolgálnak, de érdekességnek számítanak a közadatok nyilvánosságát és könnyű elérhetőségét, illetve a kiberbiztonság javítását szolgáló célzott fejlesztések. Csehországban négy prioritása lesz a mostani időszak informatikai fejlesztéseinek: infrastruktúra, emberek, intézmények és a közösségek által vezetett helyi fejlesztések, mondta Aleš Pekárek, a cseh regionális fejlesztési minisztérium képviseletében. A hatékonyságnövelés érdekében egyszerűsítik a projektek irányítási struktúráját, a pályázatok kiértékelését és a szükséges dokumentációt. Csehország 330 millió eurót szán a központi és területi e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére.
Szóba került még a hamarosan bevezetendő e-személyi és annak azonosító, illetve elektronikus aláírást biztosító funkciói. Az új személyibe érintéssel (kis távolságú rádiós kapcsolattal) is olvasható chipet építenek be, amely tartalmazza a felhasználó (állampolgár) legfontosabb azonosító adatait. Így a jövőben elég lesz egy néhány ezer forintos kártyaolvasót csatlakoztatni a számítógéphez, behelyezni a kártyát, és az állampolgár máris azonosíthatja magát bármilyen elektronikus ügyintézéshez. Tartalmaz majd az e-személyi minősített aláírást is. Ennek felhasználásával az e-ügyintézés során keletkező vagy beküldendő dokumentumokat ugyanolyan bizonyító erővel alá lehet írni, mint egy kormányablaknál az ügyintéző előtt tollal, papíron. Ignácz István elmondása szerint számos külső partnerrel (bankokkal, kamarákkal stb.) tárgyalnak, hogy az elektronikus aláírás és a kártyán tárolt adatok minél szélesebb körben felhasználhatók legyenek. A kerekasztal résztvevői szerint segítene fokozni az e-személyi iránti bizalmat, ha minél több célra használható lenne. A beépített technológia ezt lehetővé teszi: ugyanúgy alkalmas közlekedési kártyának, mint mondjuk városi uszodabérletnek vagy akár kamarai tagságot igazoló kártyának. „Minél több célra használják, minél inkább részévé válik a mindennapoknak, annál inkább természetes lesz a használata az egyéb, bonyolultabb ügyekben is”, mondta erről Arató Dávid.
Felhasználói szemmel nézve a ma üzemelő e-közigazgatási szolgáltatások háza táján még rengeteg a tennivaló. Ezt számszerűen is bizonyította a Clarity Consulting felmérése, mondta el Szegő Tamás, a vállalat tanácsadója. A cég által kidolgozott ergonomX értékelési rendszer öt kategóriában 230-féle szempont alapján, objektíven és számszerűen vizsgálja a webes alkalmazásokat, szolgáltatásokat. A kategóriák közül csak az egyik, a funkcionalitás függ az adott iparágtól, a többi általános jellegű. A magyar netbankok többsége 60-70 százalék közötti, a legjobbak elérik a 80 százalékot, míg a Facebook és társai 90 százalék felett teljesítenek. Ezzel szemben az általuk megvizsgált magyar e-közigazgatási szolgáltatások többsége 40-50 százalék között teljesített. Túlzottan az alapfunkcionalitásra koncentrálnak, ebben pedig a közigazgatási dolgozók és a programozók szempontjai érvényesülnek. Hiába gyorsak és stabilak a szolgáltatások, nem érvényesülnek a felhasználói szempontok, így az alkalmazások használata ügyleírás nélkül nehézkes. „A következő időszakban már a fejlesztési folyamatba is épüljön be a felhasználói szemlélet, legyenek a felületek közérthetők, könnyen kezelhetők”, fogalmazta meg ajánlásait Szegő Tamás.